A család eredete

A Bleszák család származási helye és nevének eredete

A keceli Bleszák család feltehetően a felvidéki Nyitra vármegyében található Érsekújvárról származik. Egy 1778-as úriszéki per során Bleszák Anna hajósi csikósné a következő vallomást tette: "Bleszák Anna, most Kapeller Antal felesége. Az atyáim ugyan oda fel Új vár mellett laktak, de én Keczelen nevelkedtem, mint egy 36 esztendős pápista." Rajta keresztül megfogható az Újvári és a Bleszák család érsekújvári eredete. Feltételezhető, hogy az első települőkkel érkezett Bleszák famíliát eredeti lakhelyéről Újvárinak is emlegették. A két nevet talán felváltva használták még a hivatalos iratokban is. az úrbéri tabellán pl. Bleszákot nem találunk, Újvárit viszont kettőt. Nem sokkal később újra szerepelnek a Bleszákok, mintha ragadványnévi szendergésükből éledtek volna újjá. A Bleszák és az Újvári gyakori Kecelen.[1] - írja Bárth, a kettős névhasználatot azonban az anyakönyvi adatok cáfolják.

A Bleszák név a szlovák Blesk (=villám) szóból ered. Nyitra vármegyében még a Sosovicza/Sosovicska névvel felváltva használták, majd azt fokozatosan elhagyták. A sosovicza a szlovák nyelvben lencsét jelent, a Bleszák lehetett a megkülönböztető ragadványnév, ami később állandósult. A mai Szlovákia területén családunkkal összefüggésbe hozható Bleszákok Nagyszombaton, Galgócon, Manigán, Bucsányban, Bresztoványban, Ógyallán és Érsekújváron éltek. Ógyalla lehetett a Bleszák Anna által emlegetett származási hely Érsekújvár mellett. Később, a 19. században már csak Manigán és környékén (Bucsány, Bresztovány) találunk Bleszákokat. Ezek a települések Nagyszombat és Galgóc vonzáskörzetébe tartoznak. Ezen a területen kétnyelvű volt a lakosság (szlovák, magyar), valószínűleg ezért is mutattak nagyobb hajlandóságot a lakhelyváltoztatásra.

Szerző: Bányászi Manuéla

[1] Kecel története és néprajza. Szerk. Bárth János. Kiadta Kecel Nagyközség Tanácsa. Kecel, 1984. (107-108. o.)