Bleszák (Bányászi) Sándor és családja


Bányászi Sándor 1888. október 10-én született Kiskőrösön Bleszák Mihály, keceli földműves és Molnár Anna második gyermekeként. Római katolikus vallású volt. Kecelen a Kishalasi utcában laktak (születésekor Páhi-pusztán). Fiútestvérei közül senki sem érte meg a felnőttkort, lánytestvérei Paplanos Andrásné Bleszák Erzsébet (1898-1982), Vörösváczki Ferencné Bleszák Anna (1887-1906) és Szömörödi Jánosné Bleszák Franciska (1896-1963), Fejes Istvánné Bleszák Ilona (1902.07.10.-?).[1]

Anyai ágon kiskőrösi iparos családból származott. Nagyapja, Molnár Sándor kovács volt, de felmenői között találjuk a kiskőrösi egyesült lakatos-kovács-bognár céh főcéhmesterét, Vizeli Józsefet is, akinek az anyai nagyanyja nemes Jeszenszky Mária.

Kovácsnak tanult, 1907-ben szabadult fel Kecelen. Budapesten, Ráckevén, Kiskőrösön és Kecelen volt segéd. 1910-ben önállósította magát.[2] Apja még ugyanabban az évben kovácsműhelyt épített neki.[3] Mivel csak ezután kapta meg az újfalusi házhelyet, ez a Kishalasi utcában lévő házuknál lehetett. Saját, jól berendezett műhelyében egy segéddel dolgozott.[4]

Az ipartestület tagja volt.[5] (A Kecel Általános Ipartestületet 1921-ben alapították. 1938-tól a császártöltési ipartestület is csatlakozott a kecelihez. Székhelye a Császártöltési út 16. sz. alatti épületben volt, ahol olvasni, könyvet kölcsönözni, kártyázni, biliárdozni és sakkozni is lehetett.[6]) Bányászi Sándorról 1923.03.04-én találjuk az első említést a jegyzőkönyvekben a megjelentek között. Tagja volt az ipartestület elöljáróságának, majd 1930.03.23-án tanoncvizsgáztató bizottságba is beválasztották, ez a kinevezés három évre szólt.[7] Tanoncai között saját fián kívül csak egy bizonyos Filus Györgyöt találtam.[8]

A Független Kisgazdapárt vezetőségi tagja volt.[9] 1911-ben magyarosította a vezetéknevét Bányászira.[10] A névmagyarosítás ebben az időszakban nagyon divatos volt. A névválasztás okára viszont nem találtam magyarázatot, mivel a BM irattárában őrzött iratok csak a névváltoztatás tényét tartalmazzák, a beküldött kérelmek, amelyekből ez kiderülne nem maradtak fenn, és a leszármazottainak sincs tudomásuk róla.

1912.11.13-án feleségül vette a szintén keceli származású Csonka Annát, akitől négy gyermeke született:

  • Bányászi Rozália (1914.03.07.-1937.09.03.)
  • Bányászi Terézia (1920.04.21.-1959.05.09.)
  • Bányászi Sándor (1922.08.17.-2002.)
  • Bányászi Mihály (1932.01.02.-2010.)


Bányászi Sándor és Csonka Anna házassági bejegyzése a keceli anyakönyvben
Bányászi Sándor és Csonka Anna házassági bejegyzése a keceli anyakönyvben


Részt vett az első világháborúban, az olasz és az orosz fronton harcolt a 38. gyalogezredben.[11]. Olaszországban hadifogságba esett.

Az első világháború után a káptalani erdőt kiosztották házhelyeknek a szegények között. 428 házhelyet alakítottak ki. Így közel tíz év alatt felépült az Újfalunak nevezett városrész.[12] Sándor 1926-ban Kecel Újfaluban 536 □öl (1927 nm) nagyságú házhelyet kapott, az építési hatóság már 1927.05.18-án jóváhagyta az Erdő u. 42. sz. (akkoriban Kalocsai u. 380., ma az Erdő utca és a Bocskai utca kereszteződése) alatt építendő lakóház és műhely építési tervét. Még ugyanebben az évben felépült az egy szoba, konyha, kamra, műhelyhelyiségből álló ház "vert fallal" és cseréptetővel. Negyedik gyermekük, Mihály már itt született.

Több mint 30 évnyi házasság után elvesztette feleségét. Csonka Anna ötven évesen megbetegedett, s Terézia nevű lányuk közbenjárására - aki ebben az időben a miskolci bábaképzőben végezte tanulmányait - a miskolci kórházba szállították, ahol 1944.03.10-én meghalt. A halál okának a nagyfokú idült vérszegénységet és szívgyengeséget jelölték meg.

Bányászi Sándor már 1944.08.19-én (a végrendeletben 1944.04.15. szerepel) újabb házasságot kötött a soltvadkerti származású Kovács Piroskával, akit még katonaévei alatt ismert meg. Piroska ekkor a szerbiai Kula nevű településen lakott, és onnan költözött Kecelre.

Bányászi Sándor 1950.01.27-én adta be az iparigazolványát.[13] Nyugdíjba vonulása után szigorú napirend szerint élt. 

Felesége után néhány évvel, 1976.01.01-én 87 évesen halt meg a kiskunhalasi kórházban.


Szerző: Bányászi Manuéla 



[1] Erzsébetnek egy József nevű fia született, Franciskának nem voltak gyerekei, Annának volt, de mivel már 19 éves korában meghalt erre nem emlékszik a család.

[2] A Magyar Ipar Almanachja. Szerk. Ladányi Miksa, "A Magyar Ipar Almanachja" Kiadóhivatala, Bp., 1932. (268. o.)

[3] MNL BKML XV.6 1078 Kecel képviselőtestületének jegyzőkönyvei 37/910

[4] A Magyar Ipar Almanachja. Szerk. Ladányi Miksa, "A Magyar Ipar Almanachja" Kiadóhivatala, Bp., 1932. (268. o.)

[5] A Magyar Ipar Almanachja. Szerk. Ladányi Miksa, "A Magyar Ipar Almanachja" Kiadóhivatala, Bp., 1932. (268. o.)

[6] https://kecelkonyvtar.hu/kkecel/index.php/altalanos-informaciok/intezmenytortenet Letöltés: 2017.05.24.

[7] MNL BKML IX.214.c Kecel Általános Ipartestület iratai, jegyzőkönyvek 1. doboz

[8] MNL BKML IX.214.c Kecel Általános Ipartestület iratai, segédi vizsgálatok jegyzőkönyve 5. doboz

[9] A Magyar Ipar Almanachja. Szerk. Ladányi Miksa, "A Magyar Ipar Almanachja" Kiadóhivatala, Bp., 1932. (268. o.)

[10] BM 35687/911 (névmagyarosítási kérelmek)

[11] A Magyar Ipar Almanachja. Szerk. Ladányi Miksa, "A Magyar Ipar Almanachja" Kiadóhivatala, Bp., 1932. (268. o.)

[12] Kecel története és néprajza. Szerk. Bárth János. Kiadta Kecel Nagyközség Tanácsa. Kecel, 1984. (842. o.)

[13] MNL BKML IX.214.c Kecel Általános Ipartestület iratai, munkakönyv lajstrom 5. doboz

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el