Bányászi Mihály

Bányászi Mihály 1932.01.04-én született Kecelen Id. Bányászi Sándor és Csonka Anna negyedik gyermekeként. Apja bognárnak szánta. Szőke István bognár mesternél tanult, majd 1949.10.03-án jeles eredménnyel letette a segédi vizsgáját a Keceli Iparostanonc Iskolában.[1] 1950-1987 között állami cégeknél dolgozott bognár-, lakatos-és kovácsként. Első munkahelye a Rákosi Mátyás Vas-és Fémművek (korábban Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, a köznyelvben Csepel Művek), ahol 1950.06.09.-1952.12.31. között volt alkalmazásban gépmunkásként, majd kovácsként. 1950.10.20-án megkezdte a sorkatonai szolgálatot, ami 1952.09.20-ig tartott, itt vetőkezelő volt. A munkaviszonya közben fennmaradt. 1953.01.01-től újra a Rákosi Mátyás Művek Kovácsológyárában dolgozott, ahonnan 1953.11.02-án "önkényesen kilépett". 1954.01.16.-1954.03.17. között a keceli Tőzegtermelési és Telepítési Vállalatnál volt alkalmazásban mint bognár, itt is felmondott. 1959.04.01.-1964.04.21. között a Kunfehértói Állami Gazdaság IV. sz. Üzemegységénél dolgozott kovácsként, 1964.04.27.-1964.04.30. között a Kiskőrösi Járási Vegyesipari és Javító Szolgáltató Vállalatnál lakatosként határozott idejű szerződéssel, 1964.05.06.-1967.03.02. között a Keceli "Kinizsi" Szőlő-Gyümölcs Zöldségtermelő Szakszövetkezetnél kovácsként, 1967.04.10.-1975.10.04. között a keceli Vas és Építőipari Szövetkezetnél lakatosként, és végül a 1986.01.15.-1987.06.15. között a Kecskeméti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat 3. sz. Gyáregységénél Kiskőrösön lakatosként, majd felmondott és később önálló kisiparosként folytatta pályafutását. A helyiek feltalálóként emlegették, mert egyedi gyártású csettegőket, szélkerekeket, kovácsológépeket, stb. tervezett és készített megrendelésre, emellett ácskapcsokat is gyártott, amire nagy volt a kereslet. 1992.01.04-től nyugdíjas, de ezután is folytatta az iparos tevékenységet. Szőlőműveléssel is foglalkozott, saját pincéjében készített bort, aminek a településen régi hagyománya van. Még ma is sokan foglalkoznak szőlőműveléssel, borászattal rendes munkájuk mellett.

1960 májusában édesapja neki ajándékozta a ma Erdő u. 42. sz. alatt található házhelyből - vázrajzi megosztás folytán keletkezett 268 □öl (963 nm) területű - ingatlant [2], tehát az 1926-ban kapott házhely felét. Ezen Bányászi Mihály felépítette a ma is ott álló családi házat pincével, műhellyel, kiskonyhával és gazdasági épületekkel. 1954.12.11-én feleségül vette a szintén iparos családból származó Vörös Ilonát, Vörös József kovácsmester lányát. Három gyermekük született, Tibor (1955), István (1956) és Márta (1964).

Bányászi Mihály hosszú betegség után 2009. szeptember 12-én hunyt el.


[1] MNL BKML IX.214.c Kecel Általános Ipartestület iratai, segédi vizsgálatok jegyzőkönyve 5. doboz

[2] A telek másik felét halála után a már 1927 óta rajta álló házzal és műhellyel ifj. Bányászi Sándornak szánta, addig ő lakott benne.